Itt a lángosburger, az új amerikai őrület!

Az amerikai szakácsok nem bírnak leállni, állandóan olyan ételeket kereszteznek, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz. Most éppen a mi lángosunkból csináltak valami nagyon újat, nagyon izgalmasat.

Amerikában egyre népszerűbb a nálunk szinte csak strandoláshoz kötődő magyar gyorsétel, a lángos. Tavaly New Yorkban nyílt egy lángosos kamion, és hamar sikeressé vált, most pedig egy közép-európai ételeiről híres brooklyni étterem készített belőle egy felismerhetetlenségig továbbfejlesztett változatot. 

A tökéletes amerikai-magyar gyorskaja

Forrás: Ács Bori

Egy fúzióról van szó, a croissant és a fánk, a ramen és a burger keresztezése után most a lángost hozták össze a hamburgerrel.

Retek,újhagyma-tavaszi üdeség.

A retek már az ókori Kínában és Japánban is kedvelték,gyógyszerként használták,és sok étel alapját képezte.A retek az ókori egyiptomiaknál a hagyma és a fokhagyma mellett a piramisépítő munkások napi étrendjének része volt,fogyasztották még orvosság gyanánt is.
A retek külsőre lehet hengeres,ovális vagy kerek,a színe lehet fehér,sárga,lila,fekete vagy vörös,a belseje azonban majdnem minden esetben fehér.Súlya a több kilósig terjedhet.

Főtt sonka nélkül nincs húsvét.




A húsvét elengedhetetlen kelléke a sonka.Bár a boltokban kapható eleve főtt sonka is,érdemes hagyományosan érlelt,csak füstölt ( nyers ) változatot venni,amit azonban magunknak kell megfőzni.Fontos az időzítés,hiszen áztatással együtt akár egy napot is igénybe vehet a sonka elkészítése.A húsvéti sonkát általában nagyszombaton szokták megfőzni,de maximum a fogyasztás előtt pár nappal érdemes megfőzni.
Először hagyjuk állni a vízben a sonkát,hogy a só nagy része kiázzon belőle:ha nagyon száraz és sós a hús akkor egy éjszakára,különben elég egy-két óra.Öntsük le az áztatólevet,és friss vízben lassan főzzük puhára a sonkát,majd hagyjuk saját levében kihűlni.Ha ugyanis a levegőn hűl,kiszárad és megkeményedik.Csak akkor szeleteljük,ha már teljesen lehűlt és megdermedt.A sonka főzőlevének egy részében a húsvéti tojásokat is megfőzhetjük.Nem kell aggódni,ha az ünnep után is marad a sonkából,hiszen könnyen változatos ételeket készíthetünk belőle.

Sóska és spenót.

                                    Sóska és spenót.

A gasztronómiában akad néhány alapanyag,amit az ember vagy nagyon szeret vagy nagyon utál.Ilyen többek között a sóska és a legvadabb ellenérzéseket is kiváltani képes spenót.

Mellesleg ezek a húsvét előtti nagycsütörtök slágerei.
A perzsa ősöktől származó spenót karrierje nagyjából a 7.században kezdődött,amikor a nepáli király ajándékként 647-ben Kínába megérkezett a ,,perzsa zöld".A spenót-vagy más néven paraj-Spanyolországból kiindulva hódította meg az öreg kontinenst.Angliában sokáig spanyol zöldségként tartották számon.

Kalács nélkül nincs húsvét.

A lágy kalács igazán ünnepi eledel,húsvétkor elmaradhatatlan.Sőt,ha nem fogyott el,tepsiben sült desszert alapanyagként is kiváló.A kalács finom búzalisztből tejjel,vajjal és tojással dagasztott,kelt,foszlós bélű,édes ízű sült tésztaféle,amelyet a magyar hagyományok szerint elsősorban ünnepekre készítenek.
Formája szerint a kalács lehet kerek és hosszúkás,telt,lyukas közepű,vagyis kuglóf és rácsosan alakított,fonott vagy sima.A 19.század végéig elkészítése azonos volt a házi kenyérével,csak formájában különbözött:kenyértésztából lyukasra alakították.

 Böjt-40 nap húsvétig.

Babapiskóta egyszerűen nagyszerűen.




A babapiskóta piemontei kekszkülönlegesség.Több néven is felbukkan a gasztronómia történetében:a középkorban savoiradiként találkozhatunk vele.Nevét az olasz királyi családról,a Savoyaikról kapta.A kultúrtörténeti írások szerint az angolszász ladyfinger elnevezést annak köszönheti a piskóta,hogy a kisült példányokról hölgyek ujjára lehet asszociálni,bár az esetek nagy többségében a babapiskóta mérete egy jól  megtermett súlyemelő ujjával vetekszik.

 Krumpli:nincs élet nélküle.




Olcsó,jó ízű,sokáig eltartható,mindig van otthon,sokféleképpen felhasználható.Kedvező élettani tulajdonságainak köszönhetően akár krumplin is lehetne élni,főként,ha ízletesen,változatosan készítjük.
Sütőben,olajban,tepsiben sütve,főzve,burgonyapüréként;paprikás krumpli,rakott krumpli,rösti,sztrapacska,burgonyasaláta,tócsni,gnocchi formájában-és még hosszan lehetne folytatni a sort,hogyan is készítjük a burgonyát,kolomprét,pityókát.A világ szinte minden sarkában találunk népszerű burgonyás fogást.A krumpli sülhet ropogósra,főhet krémesre,lehet előétel,főétel,és desszerthez is felhasználható.

Fánk minden mennyiségben.

Farsang idején még az is tanulmányozni kezdi a fánk sütés rejtelmeit,aki különben a pékségben veszi meg a kávé mellé való fánkot.
A farsangi fánk története egyes források szerint Bécsben kezdődött.
Amikor egy Krapfen nevű pék meghalt,a felesége vette át a finom kenyeréről híres pékség vezetését.Egyik nap a kenyér nem készült el idejében.A vásárlók addig zúgolódtak,míg a pékné kijött a sodrából,és valakinek a fejéhez akarta vágni egy kenyértésztát ám elvétette a célt,és a tészta a kályhán lévő,forró zsírral teli lábasba pottyant,majd pár perc alatt aranybarnára sült.

Káposzta és társai a tél slágere.

A káposzta háziasítása és nemesítése viszonylag hamar megkezdődött,nagyjából a Krisztus előtt 1. évezredben.Így válhatott a laza levelekből álló növény a ma ismert sűrű,tömött fejjel rendelkező zöldséggé.Bár a középkorban már Európa-szerte elterjedt a savanyú káposzta,Magyarországon csak a 16.században jelent meg,valószínűleg török közvetítéssel.
A káposzta nagyon egészséges.Nyersen sok C-vitamint tartalmaz,valamint magas a vas-,kálium-és kalcium tartalma.Ezenkívül még A-,B6-,B12-,D-,E-és K-vitamin található benne,az ásványi anyagok közül pedig mangán,réz,cink,foszfor és magnézium.Van benne kén is,ennek köszönheti jellegzetes illatát.A kén a káposztát azonosító illatért felelős,és acélozza a szervezet baktériumokkal szembeni ellenállását is.

Citrom és társai az egészségéért.





Bár szinte egész évben kaphatók,szezonjuk mégis télen van a csúcson.Amellett,hogy finomak,roppant egészségesek is a citrusok.Már egy közepes nagyságú narancs vagy grépfrút is fedezi egy felnőtt ember napi C-vitamin-szükségletét,így védőpajzs lehet a téli megfázással,influenzával szemben.A citrusfélék sokféle B-vitamint-B1-et,B6-ot,pantoténsavat,folsavat-,illetve ásványi anyagokat-káliumot,magnéziumot,kalciumot és vasat-tartalmaznak.

 A disznótor télvíz idején az igazi.


  Az év első két hónapja még mindig a disznótor szezonja.Egykor a pogány isteneknek mutattak be ilyenkor áldozatot.A városiak inkább csak a hentesnél vásárolt hozzávalókból vagy rokoni kóstolókból jutnak hozzá egy-egy lakomához,de a hagyományos magyaros konyha ezekben a zsíros-húsos téli ételekben érthető tetten leginkább.A disznóöléshez nagy társaság,meg persze jóféle kisüsti kell.
A legtöbb háziasszony( még inkább böllér ) féltve őrzi a hurkához és kolbászhoz való fűszerkeverék-recepteket.Megfelelő minőségű húsból odahaza is összegyúrható a véres,májas,hajdina-vagy köleskásás hurkaváltozat vagy kolbász,és megülhető a hajdani lakomák hangulatát idéző tor.

 A belsőséget nem mindenki szereti.

A leggyakrabban felhasznált belsőség a máj.Gyorsan elkészíthető,a magyar konyha igen sokféle fogást ismer belőle.Előételnek,főételnek egyaránt kitűnő,sütve,rántva vagy raguban tálalva.Népszerű a zúza,általában levesbe,pörköltbe kerül.A főtt csontvelőt általában fűszerezett formában,pirítóson fogyasztjuk.A velős ételekhez az állatok agyvelejét használják-rántva vagy vesével keverve,pacallal elkészítve.
Magyarországon a pacalból szinte biztosan pacalpörköltet főznek.

Márton-napra meghízik a liba.

A libahús fogyasztása egész Európában elterjedt.Márton-nap környékén sok helyütt és sokféleképpen készítenek libaételeket.A régi,karácsonyt megelőző böjt előtti utolsó nagy lakoma ideje is pont Márton-nap környékére esett.A böjtre készülők ilyenkor még egyszer belaktak,hogy jobban bírják a karácsonyig tartó időszak megpróbáltatásait.
A liba már az ókori Rómában,Apicius idején is kedvelt hús volt,s a zsidó konyha is kifejezetten kedveli.A rómaiak annak idején rájöttek,hogy a liba etetésével befolyásolhatják a húsának ízét,így gyakorta adtak az állatoknak bort,illetve szárított fügét,ezzel készítve elő a minél zamatosabb húsokat.Bárhogyan is,Márton-nap közeledtével a jó húsbab lévő libák asztalra kerülhetnek.Manapság sincs másképp,az újborért és a libáért felelős szent neve napján közeledtével füstölődnek a combok,készül a sólé,és ez a libaevészet ki is tart karácsonyig.

Ínyencek kedvence az őszibarack.

Már júniusban érni kezd az első hazai fajták,és egészen szeptember végéig találkozni a sárga-és fehér húsú,lédús és rostos őszibarackkal.
Vélhetően már Krisztus előtt 2000 környékén fogyasztották az őszibarackot.Magyarországon a 16.században ültették az első barackfákat.Bár őszibaracknak hívják,az őszhöz valójában csupán annyiban kötődik,mint bármely sok fajtával rendelkező nyári gyümölcs.Kezdetben egyszerűen barackként emlegették,megkülönböztetve a sárgabaracktól,és csak később,mikor a nyár végi,ősz eleji,rostos,magvaváló barackfákat mind több helyen meghonosították,ragadt rá az őszibarack elnevezés
A fák meleg-és talajigénye a szőlőéhez hasonló,ezért is fordulhatott elő,hogy a filoxéra által elpusztított szőlőtermő vidékekre telepítették nagy számban.Az elterjedését ennek a betegségnek köszönheti:a járvány idején parlagon maradt területekre sok helyen őszibarack fákat ültettek.Ma pedig már szinte igazi hazai gyümölcsként tartjuk számon.