Egyre kevesebbet nevetünk, spontán, önfeledten. Manapság, ebben a gazdasági válságban talán úgy is érezzük, semmi okunk sincs rá. Mert az ember akkor nevessen, ha van oka rá – mondják. De vajon tényleg mindig értelmes indoka kell, legyen egy kipukkadó göndör kacajnak?
A nevetés és a humor ma egyre inkább intellektuálissá vált, egyfajta szórakoztató árucikké. Régen a humor és a nevetés érzelmi indíttatású volt. Magáért az örömért, a jókedvért nevettek. Ahogy Kazantzakisz írja a Zorbász, a görög című könyvében: „Táncolni kell, uram! A zene majd csak megjön valahonnan…”
Nevess, hogy jókedvű és egészséges légy!
A spontán kacagás közben pozitív hatások érik a testet és a szellemet, a stressz oldás is különösebb erőlködés nélkül történik.
A nevetés nemcsak jókedvre derít, de kutatások kimutatták, hogy az emberi test működésére is jótékony hatással van. Egy jóízű nevetés során örömhormon, endorfin termelődik, és szabadul fel a szervezetben, ami ellensúlyozza a tartós stressz káros hatásait. A nevetés a belső derűt teremt, emeli a rezgésszintet, növeli az egészséges önbizalmat, kibontakoztatja a kreativitást, a játékos teremtőképességet.
Hogyan idézhetsz elő spontán jókedvet, nevetést magadnak?
Az egyik módja, hogy egy ceruzát vízszintesen az ajkaid közé veszel. Ezáltal az arcizmaid abba az állásba helyeződnek át, mint amikor mosolyogsz. Ezt az izomváltozást érzékeli az agy, és keresi azokat a mintákat, emlékeket, amikor hasonló mozdulat keletkezet, vagyis az izommozgáshoz kapcsolódó érzelmi töltést. Két-három percen belül jobb kedvű kell, hogy legyél. Ha közben tükörbe nézel, fokozhatod a hatást. ![<div class=]()
Kommentáld!